Nevenapja.hu
×
Naptárak fajtái
Milyen naptárak vannak?

A naptárak általában egy adott év napjait tartalmazzák havi felosztással, különböző információkkal ellátva.

Elterjedt fajtái:
Névnaptár
Éves, naptárban szereplő neveket tartalmaz napi bontásban
Havi naptár
Munkaidő naptár
Az adott évre érvényes munkanapok száma található meg benne, az ünnepnapok feltüntetésével.
Permetezési naptár
Mikor kell permetezni a kerti gyümölcsfákat?
Vetési naptár
Adventi naptár

December 1-től karácsonyig terjedő napok, többnyire csokikat rejtő naptár, számtalan kivitelben
Pollen naptár
Allergiásoknak készült, mely tartalmazza az adott hónapra jellemző allergén növényfajokat
Horgásznaptár
Az adott napi fogási esélyek vannak benne feltüntetve.


  • Gergely naptár

    A Gergely-naptár ma a legelterjedtebb típusú naptár a Földön. Leginkább ezt használjuk az online alkalmazásokban, az asztali vagy fali naptárakban egyaránt. A julián naptár kis módosításával készült, a nápolyi Aloysius Lilius doktor javaslatára, amit XIII. Gergely pápa fogadtatott el 1582. február 24-én (mely dokumentumon azonban az 1581-es évszám szerepelt, mivel a pápa rendelete előtt az év márciusban kezdődött). A Gergely-naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15., péntek lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak.



  • Jónás naptár (Termékenység naptár)

    Dr. Jónás Jenő elmélete szerint a nők akkor a legtermékenyebbek, amikor a Hold pont úgy áll, mint a születésük percében. Tehát ezen napokon lehet a 85% termékenységgel számolni, míg a peteéréskor csak 15%-kal. Tehát aki újholdkor született, annak a petéje újholdkor a legtermékenyebb. Aki telihold előtt 10 nappal, az szintén telihold előtt 10 nappal lesz termékeny. Ezen termékeny napok előtti 3 napban kell együtt lenni a gyermekáldás érdekében.
    A baba nemét az határozza meg, hogy a Hold mely állatövi jegyben tartózkodik a J-napon. Ha nem egyértelmű, mert pl. pont akkor vált, akkor bármelyik nemű gyermek megfoganhat.
    Az elméletet valójában nem dr. Jónás Jeno találta ki, hanem ősi módszereket tanulmányozva fedezte fel újra ezt a törvényszerűséget, és hosszú évtizedek során mintegy 40 000 pár bevonásával vizsgálta.

  • Dávid naptár

    A nyíregyházi Dávid Mihály mérnök első időjárás-prognózisát 1972-ben vehették először kezükbe azok, akik talán még ma is a Dávid-féle előrejelzések alapján terveznek.
    A Dávid-naptár az év végéig mutatja az időjárás változását. Igazán hosszú távú előrejelzésre a meteorológia megfelelő tudományos módszert még nem dolgozott ki, a Dávid-féle eljárással azonban akár húsz évre előre meg lehet jósolni a várható körülményeket. A vizsgálatok alapja az, hogy a föld, víz és levegő globális mozgásának okozóját Dávid Mihály ugyanabban az erőrendszerben, nevezetesen az égitestek által kifejtett mechanikai hatásokban keresi.

  • Hold naptár

    Az emberek ősi idők óta a hold ritmusához igazították életüket, és tudatában voltak annak, hogy a hold bizonyos tekintetben erősebb hatással van a földre mint a nap. Később a naptárak kialakítása során - praktikus okok miatt - mégis a nap ritmusa volt a meghatározó, de a holdnaptár sem merült teljes feledésbe. Az emberek pontosan tudták és tudják ma is, hogy jó közérzetünk érdekében és az eredményes mindennapi élethez figyelembe kell venni a hold ritmusa által gyakorolt hatásokat.

    A hold naptárban a hold fázisai találhatóak, így megtudható belole, hogy a hold éppen melyik fázisban van. Külön jelölik, hogy mikor van telihold, elso negyed, utolsó negyed vagy újhold.

  • Öröknaptár

    Az öröknaptár minden évben változás nélkül használható rendszer. Segítségével megállapítható, hogy a hét melyik napjára esik egy konkrét dátum.

  • Zsidó naptár

    A zsidó (héber) naptár, másnéven zsinagógai naptár ma is használt formája II. Hillél őpapsága idején, Kr. e. 359. körül alakult ki. Izrael Állam hivatalos naptára. Őse a babilóniai naptár volt. A zsidó naptár egyszerre nap-naptár és holdnaptár is. Hónapjai a holdciklushoz igazodnak.

  • Maja naptár

    A maja naptár több önálló ciklust foglal magába, amelyek mind egymásba kapaszkodnak. A rendszer egymáshoz illeszkedő fogaskerekekhez hasonlítható. A maja kultúrában tehát bonyolult, több naptárból álló időszámítási rendszer létezett, amelyek mindegyike az univerzum ciklikusságához, illetve a Vénusz égi pályájához igazodott.
    A maják három különböző naptárat használtak, ezek a haab, a tzolkin és a hosszú számítás.
    A haab 18-szor 20 napos hónapból állt, kiegészítve 5 nappal. A tzolkin 260 napos, 13-szor 20 napos hónap, amelyet szent kör néven említettek. A kettő kombinációja adja az 52 év hosszúságú nagy kört. A hosszú számítás elnevezésű időszámítási rendszert a napok folyamatos számlálására és csillagászati célra használták. Bővebben


Adatvédelem